Amikor a Szentírás Jézus követéséről beszél, akkor azzal az ember felszabadítását hirdeti meg minden emberi rendelkezés, minden nyomasztó, terhelő, neki gondot és lelkiismereti gyötrelmet okozó kényszer alól. A követésben az emberek saját törvényeik kemény igájából Jézus Krisztus könnyű igája alá kerülnek. Árthat-e ez Jézus parancsa komolyságának? Nem, sőt inkább csak ott válik lehetségessé az emberek teljes felszabadítása a Jézussal való közösségre, ahol megmarad Jézus teljes parancsa, a feltétlen követésre hívás. Aki maradéktalanul követi Jézus parancsát, aki ellenkezés nélkül vállalja Jézus igáját, annak könnyű a hordozni való teher; az ennek az igának könnyű terhe alatt erőt kap ahhoz, hogy ellankadás nélkül járjon a helyes úton.Jézus parancsa kemény, embertelenül kemény annak, aki tiltakozik ellene. Jézus parancsa könnyű és nem nehéz annak, aki készségesen belenyugszik. Az ő parancsai nem nehezek. (1Jn 5,3) Jézus parancsának semmi köze sincsen a lelki "erőszakkúrákhoz". Jézus semmit sem követel tőlünk anélkül, hogy ne adna erőt a megtételéhez. Jézus parancsa sohasem akar életet rombolni, hanem az életet megtartani, erősíteni, gyógyítani akarja.
Hová vezeti a követésre szólító hívás azokat, akik engedelmeskednek? Milyen döntéseket követel, és milyen válaszút elé állít? Ezzel a kérdéssel ahhoz kell fordulnunk, aki egyedül ismeri a választ. Egyedül a követést parancsoló Jézus Krisztus tudja, hová vezet az út. Mi viszont tudjuk, hogy egészen biztosan, minden mértéket meghaladóan kegyelmes út lesz. A követés - öröm.
További termékek megtekintése az alábbi kategóriákban:
Kosár (0 Ft)
Facebook
