Pecsuk Ottó doktori disszertációjában jól használható "komentárt" ad a Római levélhez. Miközben bevezeti olvasóit az első századi Római Birodalom, a korabeli judaizmus és az ősegyház világába, dinamikus képet rajzol az apostolról, együttgondolkodásra és további tanulmányozásra ösztönözve az értő olvasót.
Bonyolult és szövevényes a Római levél retorikai szituációja, ám e bonyolult helyzetből Pecsuk Ottó meggyőzően vonja le, hogy mi lehetett Pál szándéka a Római levéllel.
Adamik Tamás
egyetemi tanár, az MTA doktora
Az utóbbi 10-15 évben növekvő érdeklődés észlelhető az Imperium Romanum mint az első keresztyén gyülekezetek kontextusa iránt. Nem annyira a korábbi kor- és vallástörténeti szemléletmód ez, amely általában Róma történelme, kultúrája és vallása iránt érdeklődött, hanem inkább a római hatalmi struktúrák szociális-politikai implikációi, illetve ezek visszhangja iránt az első keresztyén közösségek életében. E dolgozat részben a régi szemléletmódot képviselni, más vonatkozásban viszont az újfajta érdeklődés szempontjai is jól érvényesülnek benne.
Vladár Gábor
egyetemi tanár, a PRTA rektora
A szerző úgy véli, hogy Pál apostol a Római levélben megpróbálja összegezni a keleti misszió tartalmát, óv az addigi félreértésektől és hibáktól, megkísérli érthetően összefoglalni az általa hirdetett evangélium leglényegét, biztosítani akarja a gyülekezet helyét a római társadalomban, újra definiálja a Krisztusí-hívők gyülekezetének mibenlétét, és igyekszik a megfelelő kapcsolatokat előmozdítani a gyülekezet tagjai között.
Karasszon István
egyetemi tanár, KRE HTK