Hosszas várakozás után végre megjelent John Wesley Prédikációinak III. kötete! Ezek az igehirdetések tartalmazzák azokat a gondolatokat, melyeket Wesley a legfontosabbnak tartott a keresztyén életet illetően (angolul alap-prédikációknak is hívják). A korábban megjelent két kötetet igény szerint be tudjuk még szerezni.
"Noha Krisztus minden követőjét magának a keresztyén intézménynek a természete kötelezi arra, hogy valamely gyülekezetnek vagy szokásos nevén egyháznak tagja legyen (ami sajátos istentiszteleti módra utal, hiszen 'járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg?'), mégsem kényszeríthető senki a saját lelkiismeretén kívül semmiféle földi hatalom által, hogy ezt vagy azt a gyülekezetet, ezt vagy azt a sajátos istentiszteleti módot válassza a másikkal szemben. Tudom, hogy az általános föltevés szerint születésünk helye megszabja, mely egyházhoz tartozunk; aki tehát például Angliában születik, annak az 'anglikánnak' nevezett egyházhoz kell tartoznia, és következésképpen ennek az egyháznak az előírásai szerint kell Istent imádnia. Magam is buzgón vallottam ezt a nézetet egykor, de ma már sok okot látok arra, hogy e buzgóságomat féken tartsam. Attól tartok, ez olyan nehézségekkel jár, amelyeket értelmes ember sem igen tud leküzdeni. Ezek közül alighanem az a legsúlyosabb, hogyha ezt a szabályt betartják, soha nem lehetett volna megreformálni az egyházat a pápaság alól, hiszen ez teljesen semmissé teszi az önálló vélemény jogát, melyen az egész reformáció áll.
Én nem merészelem tehát ráerőltetni senki másra a magam istentiszteleti szokását. Hiszem, hogy az az igazán ősi és apostoli. Az én hitem azonban nem törvény más számára. Akivel tehát egy akarok lenni szeretetben, attól nem azt kérdezem: 'Az én egyházamhoz tartozol-e? Az én gyülekezetemhez? Az egyházi kormányzás ugyanazon formáját és ugyanazon egyházi tisztségviselőket fogadod-e el, mint én? Csatlakozol-e ahhoz az imádsághoz, amely által én imádom Istent?' Nem azt kérdezem: 'Ugyanolyan testtartással és módon veszed-e magadhoz az Úr vacsoráját, ahogy én teszem?' Sem nem azt, hogy a keresztség kiszolgáltatását tekintve egyetértesz-e velem a keresztelendők kezeseinek elfogadására, a kiszolgáltatás módjára vagy a keresztelendők korára nézve. sőt még azt sem kérdezem tőled (bármily világos is az én meggyőződésem efelől), hogy elfogadod-e egyáltalán a keresztséget és az úrvacsorát. Hagyjuk e dolgokat várni: ha szükséges, találunk rá módot, hogy beszéljünk róluk. Az egyetlen kérdésem jelenleg ez: 'Olyan őszinte szívvel vagy-e irántam, amilyen őszinte szívvel vagyok én teirántad?'
John Wesley: Az egyetemes lelkület
További termékek megtekintése az alábbi kategóriákban:
Kosár (0 Ft)
Facebook
