Miután Kálvint 1541-ben visszahívták Genfbe, visszatérését követően igen rövid idő alatt született meg és fogadták el ezt a gyülekezeti „rendtartást”. Péter Miklós lelkész-egyháztörténész elemzése áttekintést ad a szöveg megszületéséről, és árnyalja a Genfről és Kálvinról kialakult ismereteinket. A Rendtartás nem igényli magának az „örök időkre” szóló érvényességet, de a felvetett kérdéseknek a Szentírás megvilágításába helyezése és az adott körülmények közötti felelős kezelése nagyszerű példa a késő utókornak is.