"Vitéz hős, de leprás" - olvassuk a bibliai Naamánról. Cseri Kálmán egyik fő gondolata, hogy "Naamán arcképe az emberiség hű jellemrajza". A vitéz hős csodákat művel a tudomány és a technika terén, de vajon miért szorongatja a félelem, miért gyűlölködik, miért teszi tönkre önmagát és másokat alkohollal, kábítószerrel, erkölcstelen élettel?
A lepra a megtámadott testrészeket teszi érzéketlenné, a bűn leprája a lelket bénítja meg. Az ember érzéketlenné válik a láthatatlan, lelki világra, Isten törvényeire, eltompul erkölcsi érzéke. Egyre inkább elharapózik az erőszak, a bűnözés, széthullanak a családok, s az emberi felelőtlenség a következtében rohamosan pusztul környezetünk is.
Naamán meggyógyult a gyógyíthatatlannak hitt leprából. Van-e reménye a gyógyulásra annak az embernek, aki az ő példáját követve nem szégyelli beismerni, hogy beteg, és elfogadja a felkínált lehetőséget?