Előszó
A Kálvin Könyvtárnak ezt a füzetét a Budapest Kálvin-téri egyházközség kiadásában nyújtjuk az olvasónak. Az első meditáció 1933. esztendő szilveszter estéjén hangzott el, a másik ugyancsak évvégén 1932.-ben. A nagypénteki elmélkedés 1933. év nagypéntek estéjén. A két prédikációt dr. Ravasz László püspök a Kálvin-téri templomban mondotta el. Az első január 1-én, a másodikat január 8-án. Nemcsak az alkalom és a hallgatóság közössége kapcsolja össze ezeket a meditációkat, nemcsak azért gyűjtöttük csoportba őket, mert ugyanegy nagy láthatatlan hallgatóság számára szóltak és mert sok kérés érkezett arra nézve, hogy mindezt nyomtatásban is vehessék a hallgatók. A fő szempont itt az, hogy különböző alkalmakból, az idő országának különböző állomásai mellet felhangzó bizonyságtételek valójában egy református keresztyén gondolkodó gondolatvilágának a fő pilléreit, az alapstílusát, a lényeges vonásait mutatják meg. Az idői mulandó elemen túl elmúlhatatlan és örök igazságok összefüggő rendszerére világítanak reá. Így kapcsolódnak össze eszmeileg ezek a meditációk, amelyek könyvben bizonyára épen olyan áldást jelentenek, mint amilyen áldás voltak eg áhítatos hallgató sereg számára.
-A szerkesztők.