Az amerikai magyar reformátusság szervezett egyházi élete öt és fél évtizeddel ezelőtt kezdődött. Nem kizárólagos hibája, hogy felekezetileg kezdettől nem lehetett egy csoportban; az meg egyenesen erénye, hogy ősi örökségét, köztük énekeinket, szervezetileg bármelyik kálvini irányu amerikai felekezethez tartozzék is, féltő szeretettel őrizte. Még inkább erénye, hogy az egységi utáni vágy kezdettől benne volt s remélhető, hogy az előbb-utóbb megvalósul.
Az ősi értékek megbecsülésének és az egységre való komoly törekvésnek egyik drága gyümölcse ez az Énekeskönyv. Amerikai magyar reformátusok használatára készült. Az "amerikai" jelzőt tág értelemben vesszük; Észak- és Délamerikára egyaránt értjük. Azoknak a magyar reformátusoknak szántuk, akiknek kenyerét ezen a két nyugati földrészen helyezte le az Isten.
Az Énekeskönyv nagyon nehéz időkben készült. A másodiknak nevezett világháború negyedik esztendejében fogtunk hozzá, 1943 telén s anyag- és munkaerő hiánya miatt csak 1946 őszén kerülhetett sajtó alá. Közben ősi földünket olyan pusztulás érte, aminél csak a tatárdúlás volt nagyobb. A világot illetőleg pedig egyrészt az anyagelvűséget és az Isten-ellenességet, másrészt a többé-kevésbé keresztyénnek nevezhető életfelfogást vallók két nagy tábora között az ellentét élesebb, int volt a háború előtt. Ez az Énekeskönyv azoknak készűlt, akik tudják, hogy a pogányok minden dühösködése ellenére is a hatalom ama Fiúé.
Szerkesztette: Az Amerikai Magyar Reformátusok Közös Énekeskönyv Bizottsága
-Második átjavított kiadás 1951