"- Még mindig nem érted? Egyetlen harapás, és mindazt tudni fogod, amit Isten elrejtett előled, pályád pedig magasra ível! Vagy talán nem szeretnéd, hogy így legyen? Ekkor Éva leszakított egy gyümölcsöt a tudás fájáról, beleharapott, majd Ádmnak is adott, és valóban megnyílt a szemük. De az ismeret, ami hirtelen rájuk tört, nem volt sem szép, sem kívánnivaló: még tudásnak sem lehetett mondani."