Minden korban, de különösen is a nehéz időkben, mindig új reményt nyertek az emberek a zsoltárokból. Volt, aki még a máglyán is zsoltárokkal erősítette lelkét, mint például Husz János. Példaképeink a hitben zsoltárokat énekeltek halálos ágyukon.
Feltűnő, hogy maga Jézus Krisztus, a mi Urunk is leggyakrabban a zsoltárokat idézte a Szentírás összes könyve közül. Kivégzése előtti este tanítványaival együtt dicsőítő zsoltárokat énekelt. Urunk kereszten mondott szavai is zsoltárokból valók, és feltámadása után többek között zsoltárokkal vigasztalta a szomorú emmausi tanítványokat.
Ha bárki imádkozva olvassa a Zsoltárok könyvét, világosan fogja látni, hogy az nem csupán «vallásos költészete bár lírai szépségű és rendkívüli erejű imádságokat és énekeket találunk benne. A zsoltárokban kifejezésre jutó minden gondolat és töprengés, könyörgés és dicséret, minden örvendezés és kiáltás az élő Istenre irányul. Őreá, aki kijelentette magát Izráel előtt, aki felajánlotta nekik üdvösségét és kegyelmét, és minden Benne bízó emberrel irgalmasan és hűségesen bánt.
Kívánjuk, hogy a zsoltárversek olvasgatása és a felettük való elmélkedés révén az élő Isten Önnek is, kedves Olvasónk, új reményt adjon, és erősödjön bizalma Jézus Krisztus iránt, akinek «adatott minden hatalom mennyen és földön»
(az előszóból)