Miképpen gondolkoznak a keresztyének? A Szentíráshoz kötötten, ahogyan Visky István is. Az Íráshoz, az Írás Istenéhez való kötöttség a keresztyén ember szabadsága: szabad úgy hallani Istent, ahogyan szól, úgy látni önmagát, ahogyan ez a tükör őt láttatja, úgy érteni helyzetét, a világot, ahogyan az Írás azt leírja. Szabadon a saját szíve és a világ szabadságot istenítő gondolataitól. Ez a kötöttség egyben a keresztyén ember biztonsága is. Hol szabad A századik? Hol van biztonságban? Pásztorának – Aki az Első és az Utolsó – nyakában és nyájában, az Ő legelőjén.
- Adorján Kálmán lelkipásztor
A kötet a posztmodern létállapotban élő – és abban magát egyre rosszabbul érző –, szilárd értékek nélkül sodródó mai embert szólítja meg úgy, hogy a Biblia történeteit aktuális tartalommal tölti meg, vonatkoztatja mai életünk dilemmáira. A reménység, egyén és közösség viszonya, a szenvedés, a halál, a bűn és a szeretet a kulcstémái. Ahogy a szerző ezeket az örök emberi életkérdéseket felveti, és a keresztény hit perspektívájába állítja, tanulságos és megrendítő élmény a nemhívőnek is.
- dr. Szalai Miklós (ateista filozófus, történész)
Visky István műve határokat feszeget és határokat lép át, de úgy, ahogyan kevesen szoktunk: a keresztény hit lelki oldalán keresztül szólítja meg azt a nem keresztény szubkultúrát, amit a filozófián és a keresztény teizmuson belül általában a ráció és az istenérvek felől közelítünk meg. Így könyve egyrészt hiánypótló munka a magyar közegben, másrészt színesíti a párbeszédet és erősíti Isten ügyét.
- Nagy Gergely (református teológus, apologéta)