Ez a könyv az emberiség nemességre hivatottságáról szól. Az ember királyságra rendeltetett. Uralkodásához tartoznak: természetkutatás és kulturális fejlődés, jellemerő és nemes érzület, a szellem tisztulása és a testi lét elfogadása, örökkévalóságra való elhivatottság és világmegdicsőülés. Az embernek ezt a királyi helyzetét az univerzum történetével való összefüggésében kell szemlélnünk. A természetben mutatkozó valamennyi meghasonlás mögött a szellem országában végbemenő hatalmas forradalom áll. Ha a világmindenségnek az örökkévalóságba nyúló előtörténetéből kiindulva tekintjük a sajátosan különálló földet, hatalmas perspektívák tárulnak fel előttünk az ember teremtésének célját tekintve. Az embert mint királyi eszközt látjuk a Teremtő kezében, hogy az ember útján dicsőüljön meg a természet világa. Egyben olyannak is látjuk, mint aki isteni kegyelem és dicsőség edénye, mint akinek az a hivatása, hogy imádjon, Isten képévé legyen, istenfiúságban, örök uralkodói elhivatottságban éljen.