Ebben a kötetben Izráel társadalomtörténetével ismerkedhetünk meg. A szerző a bibliai választott nép politikai és társadalmi struktúráit írja le a hellenizmus koráig terjedően. Az ókori Izráel társadalomtörténete része a történettudománynak és a teológiának is: „A héber Biblia mint a zsidóság és a keresztyénség teológiai alapokmánya Isten történetét beszéli el ugyan, ezt azonban nem »mitikusan« teszi, a pogány istenségek történeteinek módján, hanem mint Isten történetét az emberrel, Istennek a maga népével, Izráellel való történetére összpontosítva. E nép története nélkül nem ismerhető meg Istennek e néppel közös története sem.”
„Izráel társadalomtörténete jelen feldolgozásának feladatát akkor tekintem teljesítettnek, ha azt háttérként és keretként értelmezik. Olyan keretként, amelybe »Izráel történetének« egyéb szempontú leírásai… beilleszthetők. És háttérül szolgálhat Izráel intézményeinek leírásához, valamint a bibliai könyvek nagy és kis címszavainak társadalomtörténeti megalapozásához, amelyeket társadalomtörténeti alapok nélkül az a veszély fenyeget, hogy ideológiává válnak, ahelyett, hogy felszabadító erőként hatnának.”