A bölcsesség tehát az Ószövetség szerint a jó úton járás, a helyes életvitel tudománya, azaz a gyakorlati életbölcsesség. Az ószövetségi gondolkodás nem akar mindent megérteni és megmagyarázni, mint a görög filozófia. Itt egyszerűen el kell fogadni azt, ami adva van. benne élünk az Isten által teremtett világban, és ott kell megtalálnunk a helyünket és életünk útját. Ezen túlmenően a "felettébb való bölcselkedés" fölösleges és hiábavaló. "Amit Isten tesz, ahhoz nincs hozzátenni való, és nincs belőle elvenni való. Azért rendezte Isten így, hogy féljék őt" (Préd. 3,14). - Itt van az ószövetségi bölcselkedés egyik kulcsfogalma, az istenfélelem. A szó, mint bibliai fogalom, persze nem annyira rettegést, mint inkább Istenhez kapcsolódást fejez ki, Az Isten iránti bizalom ösztönöz az általa kijelölt jó úton járásra, parancsolataik megtartására, hiszen azok a javunkra valók. A Biblia nyelvén az "istenfélelem" szó ugyanazt jelenti, mint a "kegyesség" ( vö. Jn 9,31; ApCsel 10,2 stb. ).