Miért hordoz fontos üzenetet manapság az a kifejezés, hogy „Ember a testben”?
Azért, mert szembe kell helyezkedni azzal az átható ellenséges hozzáállással, ami a címlapsztorikat uralja az emberi testet és biológiát illetően:
• Transzneműség: Pártolói külön kategóriának tarják a biológiai nemet és a gendert, azaz a társadalmi nemet. Ez vajon megerősíti vagy lealacsonyítja a testet?
• Homoszexualitás: Szószólói a szexualitást függetlenítik a biológiai identitástól, tehát attól, hogy valaki férfi vagy nő. Ez vajon felszabadító erejű, vagy semmibe veszi a biológiát?
• Abortusz: Támogatói szerint a magzat nem személy, habár biológiailag embernek tekintik. Vajon ez egyenlőséget ad a nők számára, vagy veszélyezteti az ember tényleges értékét?
• Eutanázia: Azokat, akiknek nem működnek bizonyos kognitív képességeik, embernek tartják, de nem tekintik személynek. Vajon ez együttérzésről tanúskodik, vagy végső soron mindenkit veszélybe sodor?
Nancy Pearcey bestsellerszerző az Ember a testben című könyvében túllép a politikailag korrekt szlogeneken, és lebilincselő módon leplezi le azt a dehumanizáló világnézetet, amely napjaink vízválasztó erkölcsi kérdéseit alakítja. Amellett érvel, hogy a holisztikus keresztény szemlélet megőrzi az emberi test és biológia méltóságát. Pearcey megindító történetekkel ragadja magával az olvasót olyan emberek élethelyzetein keresztül, akiknek a saját nehézségeikkel, fájdalmaikkal, küzdelmeikkel és győzelmeikkel kell megbirkózniuk.