Gaál Éva gyönyörűen, részletgazdagon illusztrált legújabb meséje a Teremtő Isten gondoskodásán túl a testvéri szeretet és összetartozás erejéről is szól.
A Cickafarki réten vidám volt az élet, annak ellenére, hogy lakóinak sok veszéllyel kellett megküzdeni. Amikor Havasi Boglárka árva lett, tűzvésszel, árvízzel és viharral is szembe kellett néznie – de már nem egyedül! Nyuszkó, Szuri, Nyugi, Mókuci, Locsifecsi, a sok kedves barát segítségével már helyt tudott állni a veszedelemben.
Egy délután mocorogni kezdett mellette a talaj: egy kis hajtás nyomakodott felfele a napvilágra, és nyomban növekedni kezdett. Megjelent rajta valami levélforma, mely hamarosan bumfordi pofácskává kerekedett és a kis virágra nevetett. Így lett Lapaj igazi testvére Boglárkának, aki még a hőségtől is megvédelmezte mindaddig, amíg…
A rét felett pedig az egész történet során ott ragyog a Teremtő Isten szeretete, Akinek gondja van még a legkisebb teremtményére is.