Nagy bátorságot igényel a Jelenések könyvéről írni. Mégis, az utolsó idők dübörgő jelei arra késztetnek, hogy mint a látnok János Jézus Krisztus lábai elé esve halljam meg szavát: "Ne félj, én vagyok az első és utolsó és az élő: halott voltam, de íme élek, örökkön örökké ... írd meg tehát, amiket láttál, amik vannak, amik történni fognak."
Vagyis magától Jézus Krisztustól nyertem bátorságot arra, hogy értelmezzem és leírjam mindazt, amit a Szentlélek számomra a Jelenések könyvében megmutatott. Jánosnak a mennyei látomásokban nyert próféciáit sokszor (sokan) és sokféleképpen igyekeztek már értelmezni és megmagyarázni. Jó néhányat magam is elolvastam és tanulmányoztam. Mindegyikből tanultam és gazdagodtam. Azokból is, amelyeknek a magyarázatával nem tudok azonosulni. Egyik magyarázatra sem fogok hivatkozni, sem velük vitázni. Engem a Szentlélek arra késztet, hogy azt írjam le, amit Ő nekem személyesen megmutatott, ahogyan számomra megvilágosította János apostol látomásait. Nem törekszem tudományos igényű fejtegetésre, vagy egyes szavak értelmezésére, inkáb azt keresem és írom le, ami e könyvben levő kijelentések üzenete ma hozzánk, a XXI. században élő emberekhez.
A Jelenések könyve először is a győzedelmes Jézus Krisztust, az Isten Bárányát mutatja be, az Ő mennyei dicsőségében és végső diadalában (Jel.1:7-20).
Előtte hódol minden és mindenki, a mennyeiek, a földiek és a föld alatt valók. Ez a könyv tiszta és nagy örömre vezet el minket, amely betölti szívünket és arra késztet, hogy szent hódolattal csatlakozzunk az angyalok seregének kórusához, akik így énekelnek: "Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás."
A Jelenések könyve a Mennybe emel minket, hiszen jórészt a Mennyben történő látomásokról és eseményekről számol be. A Mennyben pedig folyamatosan ujjongó öröm van, és az Isten dicsérete hangzik. Az itt leírt prófétikus látomások összhangban vannak azokkal a próféciákkal, amelyeket Ézsaiás, Dániel, Zakariás és a többi próféta könyvében olvasunk, az Újszövetségben pedig maga Jézus Krisztus mond, és Pál apostol írt próféciákat ugyanarra a korra vonatkozóan. A próféciák kiegészítik egymást. Így a látomások magyarázata során az ótestamentumi próféciákat, Jézus kijelentéseit és Pál leveleit is figyelembe vesszük.