"Jézusban való hitemben boldog voltam és hisze, hogy az is maradok örökké"
- (Idézet Joó Sándor végakaratából)
Egy holdvilágos éjszaka a Pasaréti úton sétálva beszélgettünk. Sok minden szóba került az életről, munkáról, halálról, felelősségről, félelmekről és öregedésről.
Egyszerre valami ötlettől megragadva ezzel a kérdéssel fordultam oda Joó Sándorhoz.
- Nem félsz a haláltól?
Megállott. Megragadta a vállam és valami nagyon mélyről fakadó meggyőződéssel válaszolt.
- Az örökélet, az üdvösség a legnagyobb realitás. A halál az ebbe vezető kapu. Hogy félnék hát tőle? Nékem az élet Krisztus, a meghalás nyereség. Szeretek élni, de boldogan halok meg.