Nem könnyű megtanulni egy új életformát. Integrálódni a terápiás otthonba sok kihívást és önvizsgálatot igényel. A lakókat azzal segítjük, hogy minden készséget megtanítunk, amivel győzhetnek, és úgy alakítjuk a környezetet, hogy ezek megtalálhatók és tanulhatók legyenek. Célunk nemcsak drogmentes, de önhordozó, teljes értékű, függőségmentes életvezetés kialakítása.
„Soha egyetlen közösségben sem éreztem olyan jól magam, mint itt. Öröm volt látni mindennap az álarc nélküli, vidám, elfogadó emberek arcát, akikben nem találtam rosszindulatot, akik önmagukat tudták adni, és ezáltal én is teljes mértékben szabadon, önmagamat adva tudtam közöttük járni és tevékenykedni.” (Molnár Ede teológushallgató)
„Rengeteget köszönhetek a közösségnek, ahol egy egész részének érezhettem magam, itt tanultam meg együttműködni, őszintén örülni más sikereinek, és itt nem éreztem magamat először életemben magányosnak.” (Kovács Péter, volt lakónk)
„…visszakaptam az életemet, tudok újra érezni, szeretni, s ami a legfontosabb, józan döntéseket hozni. Örökké hálás leszek, hogy megkaptam ezt a lehetőséget a háztól, magamra pedig büszke, mert végigcsináltam!” (Végh Balázs, volt lakónk)
„A mai napig vannak nehézségeim. Nem mindig fényes és jó, de tudom, hogy tennem kell azért, hogy boldog lehessek. Isten adott kegyelmet, és az imáim meghallgatja. Nélküle nem lehetnék józan.” (Ürögi Balázs, volt lakónk)
„Úgy érzem, mindannyiunknak szüksége lenne rövidebb, hosszabb hasonló tapasztalásokra, ahol a családias, szeretettel teli légkörben lehetőséget kapnánk megtapasztani magunkat, találkozni egymás fényében a nehézségeinkkel és örömeinkkel.” (dr. Perlaki András, a Portage képzés hallgatója)