Jelképnek és jelvénynek nevezzük azt, ami képben fejezi ki a szó helyett, a szemnek mondja el a fül helyett a hitvallást. A jelképek lelket hordoznak, és mint kibontott zászlók lelkesítenek, de mihelyt a lélek elszáll, a szimbólumok is elvesztik értelmüket s üres ábrázolatok lesznek. Itt van a szimbólumok nagy varázsa és nagy veszedelme. A keresztyén szimbólumnak, hogy beszédes, jelbeszédes legyen, Krisztus urunkra kell mutatnia, vele, az ő életével és váltságmunkájával kell összeforrnia. A szimbólumokat a hit szülte s az is tartja fenn.