„Lábam előtt szövétnek.." Bár ódivatú szó, mégis oly gyönyörű!
Jelentése: mécses, kicsiny fényforrás. Nem ívlámpa, nem vakító reflektor, csupán egyszerű, meghitt világosság, amely még életmentő is lehet. Isten Igéje.
Olyan ez a kis láng, akár egy drága kéz, amely feléd nyúl, hogy óvón vezessen. Olyan, mint egy köznapi, jelentéktelen ember, aki a maga egyszerű életében is tud értéket hordozni - és másoknak is továbbadni. Ez a „szövétnek magatartás" nem emberi erőlködés, akarat vagy tehetség eredménye: Isten szeretetéből fakadó szándéka ez azoknak, akik az Ő gyermekei és Tőle kérik a segítséget, hogy szövétnekként világítson életük a világban.
Nos, erről szólnak ezek az emberi történetek...