Keken András evangélikus lelkész taposta a sarat az Alföld végtelen szórványvilágában. Közben feleségével együtt gyermekotthont, árvaházat szervezett, hogy a nehéz sorsú kicsinyeken segítsen. Miután a Deák térre, az "ország tempolmába" hívták lelkésznek, tömegek hallgatták igehirdetéseit. Amikor pályája legmagasabbra ívelt, ő akkor is vállalta a mélység szolgálatát: a tomboló terror közepette élete kockáztatásával mentette az üldözött zsidókat. A háború után pedig az egyház autonómiájáért szállt síkra egy ugyancsak lélekölő rendszerben. Hitéért és az igazság érdekében vállalta az ÁVO fogságát, az internálótábort és a legnehezebb fizikai munkát. Nem sokkal az 1956-os forradalom előtt térhetett vissza a lelkészi szolgálatba, s Ordass Lajos püspök munkatársaként szolgálta Isten és a haza ügyét. Intellektuális gazdagság, lelki érzékenység, a szenvedők, elesettek iránti segítőkészség jellemezte egész életét és szolgálatát.
Könyvünk ezt a hallatlanul izgalmas életutat mutatja be, közel hetven fotóval és számos egyháztörténeti jelentőségű dokumentummal. A háttérben körvonalazódik az ország 20. századi történelme, és feltárulnak az evangélikus egyház újabb kori szomorú és hősies fejezetei. Írásaiban, prédikációiban, leveleiben maga Keken András is megszólal bizonyságot téve Isten szeretetéről, amelytől sem magasság, sem mélység nem választhat el.