1. rész
A Holocaust hamvaiból a rettenthetetlen bátorság és a reménység pompás regénye.
Ellie a fiatal amerikai fotóriporter az 1947-es Jeruzsálemben találja magát. Akaratlanul is egy politikai sakkjátszma egyik figurájává válik, mikor lefényképez néhány beduinok által felfedezett ősi kézirat tekercset.
Úgy tűnik, David őszintén szereti őt, Mósenek azonban elkötelezettsége, és küldetése van, és ez mélyebb hatást tesz Elliere, semhogy azt el tudná mondani.
Közben Ellie megismer egy népet is, egy lelkületet, és egy olyan személyt, aki alapvetően megváltoztatja az életcélját.
A Sion krónikái ezen első könyve élénk színekkel festi le a zsidó nép holocaust utáni küzdelmeit, heves harcait, s azokat a külső és belső erőket, amelyek a mai napig konfliktusok és viták színterévé teszik a Közel-Keletet.
2. rész
Egy nemzet, amely élet-halál küzdelmet folytat a túlélésért. De nem kevésbé jelentőségteljes Ráchel harca a saját életével…
A Sion Kapui élethűen bemutatta a Holocaust után Izraelbe szivárgó zsidó nép elszántságát és reményét, valamint azokat a súlyos harcokat, melyeket életük és hazájuk védelmében folytatniuk kellett. A regény-sorozat folytatása, a Sion leánya a náci koncentrációs táborból hazatérő fiatal lány, Ráchel életét állítja középpontba, akinek a túlélésért igen súlyos árat kellett fizetnie. Alig láthatta viszont megmaradt hozzátartozóit, máris veszélyes útra indul az óváros megszállt negyedébe, mivel úgy érzi, nem hagyhatja magára azokat az embereket, akiket csak egy lépés választ el a haláltól. Ha múltjára fény derül, hiábavalóvá válik minden kétségbeesett erőfeszítés, amit a megmentésükre tesz. A kitaszítottság és az elszánt segíteni akarás között őrlődve észre sem veszi azokat az ellenséges erőket, amelyek az életét fenyegetik…
Magával ragadó történelmi regény egy fiatal nemzetről és egy fiatal lányról, akik a létükért és életük értelméért küzdenek.
3. rész
A Sion krónikái első két kötete, a Sion kapui, és ennek folytatása, a Sion leánya eleven képet rajzol elénk a Holocaust után Izraelbe áramló zsidók bátorságáról és reménységéről. A történelem drámája és egy nemzet szívszorító élet-halál küzdelme elevenedik meg a népszerű író, Bodie Thoene könyvének szereplőin keresztül, akik a könyv lapjain életre kelnek.
A Visszatérés Sionba Palesztina brit megszállásának utolsó hónapjaiban játszódik. Régi kedves ismerőseinkkel találkozhatunk a történetben: szerepel benne Móse, aki egy veszélyes összeesküvés célpontjává válik, Ráhel, akit börtönként zárnak be az Óváros falai, David és Ellie, akik a Zsidó Ügynökség megbízásából kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek a zsidó hadsereg felfegyverzésére, hogy az szembe tudjon nézni azzal a támadással, amely minden bizonnyal elkezdődik azon a napon, amikor a brit csapatok elhagyják Palesztinát.
4. rész
A Sion krónikák negyedik kötete, a Világosság Sionban 1948 áprilisában kezdődik, mindössze hat héttel azelőtt, hogy az angolok kivonultak Izraelből. A zsidó nemzet újjászületésének álma mintha kezdene kihúnyni. A britek szinte teljes mértékben távol tartják magukat a csaknem fegyvertelen zsidók és a Haj Amin Husszeíni arab katonái közötti csatározásoktól.
Jeruzsálem zsidó szektora húsvét estéjére már éhezik az arab ostrom miatt. Míg Móse és zsidó katonái az életüket teszik kockára, hogy egy élelmiszereket szállító konvojjal áttörjenek a Bab el Wadon, és ezzel megmentsék népüket, Dávid és Ellie átkutatja a Földközi-tengert egy teherhajó után, amely fegyvereket szállít az iszlám Dzsihadnak és az arab katonák bandáinak, akik még mindig esküdöznek, hogy belehajtják a zsidókat a tengerbe.
Ráhel anyai szíve pedig a láztól gyötört gyermek után vágyakozik…
5. rész
A Sion Krónikái ötödik kötete, a Sion Kulcsa a brit hadsereg Palesztinából történő kivonulásának végső állomásaival kezdődik. Haj Amin Husszein és a palesztinai arabok türelmetlenül várják ezt a napot, de erőik fokozatosan felmorzsolódnak. Öt közép-keleti állam gyűlik össze a parányi ország körül, hogy felosszák maguk között, és a zsidók elpusztítására irányuló mohó vágyukban teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a palesztinok érdekeit.
Miközben a zsidó Hagana kétségbeesetten képezi ki pilótáit a vadászgépekre – amelyek ironikus módon Németországból származnak –, Móse még mindig azon fáradozik, hogy Jeruzsálem Óvárosát ellássa élelemmel. Már az államiság 1948. május 14-én történt kikiáltása előtt teljes erővel kirobbantak a harcok az arabok és a zsidók között, és a britek még csak meg sem próbálják ezt megakadályozni. És ott vannak a helyzet áldozatai, a palesztin menekültek, akik elárasztják az utakat a beözönlő hadsereg előtt.