Szabó Imre (1919-2011), a "falusi lelkész" élettörténetének 4. kiadása azt jelzi, hogy életének és szolgálatának mozaikjait megismerve összeáll a lelkipásztori élet és szolgálat teljessége. Minden emberi veszteségből nyereség lesz, és minden sírás örömre fordul, amikor az Úr szolgái felkiáltanak: "Légy kegyelmes óh Uram, a te népedhez..." (Jóel 2,17) Ennek a kiáltásnak az elhívott szolgák és "egyszerű hívek" szívéből kell fölfakadnia. Szabó Imre hitte, hogy Isten elhozza ennek idejét egyházunkban és egész országunkban. Hitéletünk töredékességét és erőtlenségét látva, bátorítson bennünket, lelkészeket és nem lelkészeket Szabó Imre és Szabó Imréné Szabó Éva mindvégig hűséges, szolgáló élete; akiknek szeméről minden könnyet letöröl az Úr, mert sírni tudtak az Ő szolgáiként.