Majd eljutottunk egy olyan vershez, ami számomra nagyon nagy kihívást jelentett. „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam” (Jn 14,6), mondja Jesua. Ehhez érkezve azt éreztem, hogy ez egy olyan kijelentés, ami mellett nem mehet el az ember. Nem ugorhatod csak át, ha elolvasod, hanem hoznod kell egy döntést. Elhiszed, hogy Jézus az igazság? Akkor ezt a kérdést feltettem magamnak is. Meglepődve szembesültem a bennem már kiformálódott válasszal, hogy igen, elhiszem. Akkor körülbelül három és fél éve úton voltam, hogy megtaláljam az igazságot. Bejártam egy hosszú utat ebben a keresésben és azt éreztem, hogy megvan, megtaláltam. Az igazság nem egy vallás vagy egy életforma volt, ahogy eredetileg gondoltam, hanem egy személy.
Gyakran elém jön Jesua főpapi imádsága, amit jól ismerünk: „Hogy mindannyian egyek legyenek, hogy amiként te, Atyám bennem vagy és én tebenned vagyok” (Jn 17,21a). Ezek voltak az utolsó szavai, amiket a tanítványoknak mondott a halála előtt. Általában különös jelentőséget szoktak tulajdonítani azoknak a szavaknak, amit egy ember a halála előtt, a halálos ágyán mond. Ezek voltak Jesua „utolsó rendelkezései”, noha jól tudjuk, hogy aztán feltámadt és ma is él. Mégis azt gondolom, hogy ezeket a szavakat mélyen a szívünkbe kell vésni. Munkálkodnunk kell azon, hogy imádsága megvalósuljon. Hisz tudjuk, valahányszor imádkozott, mindig választ kapott az Atyától. Nagy áldás, ha ennek a válasznak részesei lehetünk. A Bibliában ugyanis rengeteg szolgálatról olvasunk, amiket Isten rendelt el és ezeket láthatjuk ma a Messiás Testében. Természetesen mindegyiknek megvan a maga helye és jelentősége. De a helyreállításon, a kiengesztelődésen és az egységen munkálkodó szolgálatok korunkban szerintem a legfontosabbak között vannak. Ez egy olyan szolgálat, amit ebben az időszakban különösen kér tőlünk mennyei Atyánk. Hiszek abban, hogy az Úr be fog avatkozni természetfeletti módon azért, hogy az egység létrejöjjön a Messiás Testében. El fog végződni „mindenek helyreállítása”.