Egyházi és politikai jászmák, nemzetmentés, lelkesedés, manipuláció, felelősségvállalás és belső meghasonlás. A Református Egységnapra megjelent kötetünkben a színdarab cselekményének hátterét az 1849-es események képezik, amikor fél évig Debrecen volt a szabadságáért küzdő nemzet központja. Győri L. János drámája méltó emléke a debreceni lelkészek, kollégiumi polgárok és cívisek 1849. tavaszi nemzet- és egyházszolgálatának, a kételyek ellenére is bátor kiállásának, a szabadságharc utáni bebörtönzést és hátratételt felvállaló elköteleződésének.
Győri L. János sorsdrámájának cselekménye nemcsak a magyarság, hanem Debrecen és a református egyház szempontjából is sorsfordító történelmi pillanatban játszódik. 1849 januárjától közel fél éven keresztül volt Debrecen Magyarország fővárosa, a szabadságáért küzdő nemzet központja. A felelős magyar kormányt, a népképviseleti országgyűlést, valamint az országirányító hivatalokat is a cívisvárosba menekítették. A színdarab cselekményének hátterét ezek az ismert események képezik, amik mögött azonban számos konfliktus és feszültség húzódott, és az események nem voltak mentesek a manipulált hatalmi játszmáktól sem. A főhős, Könyves Tóth Mihály nagytemplomi lelkész belső meghasonlását látva bennünk is felmerül a kérdés: Hogyan lehet hitelesnek megmaradni és jó döntéseket hozni egy felfordult világban, a politika embertelensége ellenére?