ELŐSZÓ
Folyóiratokban és egyebütt elszórtan megjelent cikkeket és dolgozatokat összegyűjtve kiadni többféle okból lehet érdemes és indokolt. Ezek között az okok között vannak olyanok is, amelyeket csak az utókornak van joga megállapítani, nem magának az írónak. Talán szükségtelen hangsúlyoznom, hogy ennek a kötetnek az öszszeállításánál nem estem bele abba a hibába, hogy az utókor érdeklődését akartam volna írásaimmal szemben anticipálni; sőt ellenkezőleg: azért adom ki magam könyvalakban is ezeket az írásokat, mert jól tudom, hogy különben a feledés porában enyésznének örökké azoknak a folyóiratoknak a temetőjében, amelyekben megjelentek volt. Egyetlen okom volt e kötet kiadására: olyan olvasókhoz is el akartam juttatni a bennefoglaltakat, akikhez szétszórt megjelenésében nem jutott még el a tartalmuk, - vagy ha eljutott, azt akartam, hogy újra eljusson hozzájuk. Egyszóval folytatni akartam más formában ugyanazt a magvetést, amelyért elsőízben is napvilágot láttak a könyvben foglaltak.Amikor 1928 őszén a Református Figyelő megindulásával annak élén többedmagammal erőteljesebb egyházi sajtótevékenység felelősségét vállaltam magamra, egészen érthetően felébredt bennem annak a szüksége, hogy számon vegyen azt a keveset, amit ezen a téren már az elmúlt évek során végeztem. Amikor átlapoztam a Reformációban, a budapesti Egyházi Értesítőben és másutt körülbelül tíz év óta megjelent cikkeimet, megállapíthattam, hogy azoknak nemcsak az a szubjektív érdekessége van számomra, amelynek kedvéért elővettem őket, hanem ezenkívül más is.