A Szerzőről:
Tóth Kálmán baptista lelkipásztor 1923-ban született. Már fiatalon elhívást kapott, melyhez mindvégig hű maradt. Életének lényege Jézus Krisztus szolgálata volt. Mint csontjaiba rekesztett tűz – hirdette Isten Igéjét alkalmas és alkalmatlan időben, bármerre járt. Sokakat megtérésre hívott, az igazságra vezetett, és arra tanított, hogy bátran vállalják a hitüket és hűségesek legyenek Istenhez a nehéz időkben is. Gitárjával járta az országot. Énekei buzdító és tanító jellegűek, sok gyülekezetben ébredést hoztak. Szeretett éneket tanítani. Felvezetőként ismertette, miről szól a dal. Már ezt olyan tűzzel tette, hogy mindenki odafigyelt. Azután következett az ének, majd kérte, hogy a refrént mindenki énekelje vele. Sok éneke himnusszá vált a fiatalok között. Amerre ment, életet vitt a közösségbe. A Szent Szellem kenetével szolgált mindenki felé. Minden embert értékesnek tartott, és buzdított arra, hogy énekkel és hangszerekkel dicsérje az Urat. Akiben megvolt ez a vágy, azt hozzásegítette, hogy ez megvalósuljon. Ha a körülmények úgy kívánták, a hangszert is megvette részükre. Sok fiatalt megtanított gitározni, zenélni, olyanokat is, akik nem rendelkeztek zenei előképzettséggel. Óriási örömöt jelentett nekik és a közösségnek is, amikor együtt, zenekarban dicsérték az Urat. Énekeiből sugárzik Isten szeretete, jósága, hűsége, és a hálaadás.
Életének, szolgálatának célja az volt, hogy mindenki felismerje a dicséretben rejlő erőt, amely által Isten jelenlétébe juthatunk, és amely a hétköznapokban is átsegíthet minket minden nehézségen.
DICSÉRJÜK AZ URAT!
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
50 év után – még Isten aktív szolgájaként – elmondhatom, Tóth Kálmán munkáját az új kor megújult gyülekezetei, egyházai folytatják. Ő volt az előfutára az egyházi éneklésben ma dicsőítésnek nevezett műfaj megteremtésének. Tanító és zenész-apostolként emlékezünk rá. Kívánom, ez a kiadvány legyen áldás Mindannyiunk számára!
Dán. 12:3 „… és akik sokakat az igazságra visznek, fénylenek, miként a csillagok örökkön örökké.”
Városi Ferenc lelkipásztor, Kecel