Előszó
Minden keresztyén embernek, kiváltképpen pedig annak, aki az egyház történetét vizsgálja, figyelmeztetés gyanánt szól ez az ige a Mózes V. Könyve 32. fejezetének 7. versében: "Emlékezzél meg az ős időkről; gondoljátok el annyi nemzedék éveit!"
Megilletődve gondolok most, a főgondnoki tisztbe való beiktatásom órájában, arra, hogy én már 18. főkurátora vagyok a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének. 248 esztendővel ezelőtt lépett szolgálatba a kerület első főgondnoka, s utódainak névsorában híven tükröződik a régi Magyarország társadalmi rendje és az egyház világi részről való kormányzásának története. Az első három főkurátor előkelő birtokos nemesúr volt, s kettő közülök grófi családot alapított. Utánuk 9 gróf következett 1772-től 1898-ig. Az arisztokrata főgondnokok székében aztán politikusok ültek: 4 miniszter kormányozta az egyházkerületet 1957-ig, s a miniszterek sorát csak az 1927-től 1945-ig terjedő időre szakította meg újra egy gróf főgondnoksága.