Ha a keresztyén ember Istennek tetsző életet akar élni, akkor minden dolgában Őhozzá kell alkalmazkodnia. Ennek az elvnek az alkalmazásában mi igen gyakran életünknek és Őérte való munkánknak csak egy-egy kis részletére helyezzük a súlyt. Gyakran szem elől tévesztjük elhívásunk nagyságát, sőt néha a kiindulási pontot tévesztjük el. Isten azonban elejétől fogva mindent az Ő Fiának tökéletességéhez mér. Az írás világosan kijelenti, hogy Isten az Ő jótetszése szerint mindent egybeszerkeszt Krisztusban ... Akiben mi is vettük az örökséget (Ef 1,9-11. a).
Őszinte vágyam és imádságom, hogy az itt következő írás nyissa meg szemeinket annak meglátására, hogy csak ha egészen erre helyezzük a hangsúlyt, akkor remélhetjük, hogy megvalósul bennünk Istennek az a célja, hogy „legyünk az Ő dicsőségének magasztalására" (Ef 1,12).