Sok millió, Istentől eltávolodott ember van a világon, akiknek nincs lelki békességük; ezekért imádkozunk és intjük őket. De ez alkalommal nem ezekhez akarok szólni, hanem ahhoz a kisebb csoporthoz, amelyhez tartozók már nincsenek messze Isten országától, sőt már eljutottak ahhoz a kapuhoz, melybe az élet útjának bejárata nyílik. Nem értjük sehogy sem, hogy ezek miért nem sietnek bemenni azon a kapun, mely fölött pedig világos és nyilvánvaló meghívás olvasható!Hiszen a kapu őre is tárt karokkal várja őket, és végre is csak az az egyetlen út vezet az örök élethez. Mégis úgy látszik, hogy az megy át e kapunk legkönnyebben, aki legjobban meg van terhelve, és az indul el legelőbb a mennybe vezető úton. De vajon miért habozik tovább a többi? Íme ez az, amire rá akarok világítani.