Fiókom

Börtönlevelek

Börtönlevelek

...egyetlen kapcsolata a külvilággal

(Író)
  5.00
Értékelje ezt a terméket! (Az értékeléshez be kell lépni fiókjába.)

Megrendelhető

Bolti ár:  1500,00 Ft
Internetes ár:  1275 Ft
Megtakarítás:  225,00 Ft (15%)

Leírás

1944-ben Corrie ten Boom és családja, az ellenállás részeként és keresztyén hitük melletti elkötelezettségből holland zsidókat bújtatott a náci megszállók elől. Idővel Corrie-t és az egész családot letartóztatta a Gestapo és Scheveningenbe, majd a vughti koncentrációs táborba zárták őket. A börtönbe zárva levelek útján tartotta szeretteivel a kapcsolatot.

E leveleket az elképzelhetetlen megpróbáltatások, a talpra állás és az Úrba vetett töretlen hit történetei töltik meg. A kötetbe válogatott írások mélyen megindítják az olvasót, hiszen ezek jelentették az egyetlen kapcsolatot a családdal, a külvilággal. Corrie Krisztus iránti szeretetének és odaszánásának bizonyságai, s egyúttal inspiráció mindenkinek.

Tulajdonságok

ISBN: 9789631257106
Kiadó:
CLC Magyarország
Eredeti cím:
Prison Letters
Méretek:
133 x 203 x 6 mm
Súly: 0,115kg
Kötés: Papír
Oldalszám: 88
Nyelv: magyar

A könyv tartalma

Bevezetés

1 Scheveningen

2 Vught

Utószó

Előszó

BEVEZETÉS

Az utolsó világháború alatt, mikor a német seregek lerohanták Európa nagy részét, országokat taposva el útjuk során, Adolf Hitler működésbe hozta az összes zsidó kiirtásáról szóló tervét. Sok holland ember úgy reagált erre, hogy minden erejével segítette a holland zsidókat abban, hogy végzetüket elkerüljék. Családommal és barátainkkal mi is mindent elkövettünk azért, hogy zsidók életét mentsük meg, míg aztán minket is elárultak és letartóztattak.
Édesapám akkor már nyolcvannégy éves volt, és barátaink gyakran figyelmeztették, hogy ha továbbra is zsidókat bújtat a megszálló hadsereg orra előtt, biztosan börtönbe fog kerülni.

„Túl öreg vagyok én a börtönélethez – válaszolta apám –, de ha meg is történne, számomra nagy megtiszteltetés lenne Isten ősi népéért, a zsidókért adni az életemet.” Tisztán emlékszem a napra, 1944. február 28-ára, ahogy a kanyargós lépcsőn mentünk lefelé: az egész család és a barátaink. Sokuk számára ez volt az utolsó alkalom, hogy a kedves Beje (a Barteljorisstraaton álló házunk) kopott lépcsőkorlátját a kezükkel érinthették.
Apám súlyosan nehezedett a karomra, s ahogy a nappaliban álló nagy fríz óra mellett elhaladtunk, azt javasolta, húzzam fel a súlyokat, hogy meginduljon. Nem fogta fel, hogy másnap, amikor lejár, a nemrég még élettel és örömmel teli házban, nem lesz senki, csak a csend, és családként soha többé nem lépünk be együtt Apa szeretett, órákkal teli házába.

Családunkból és barátaink közül harmincötünket vittek a Smedestraaton át a rendőrségre aznap. Azután egy nagy tornaterembe mentünk, és a család leült a földre terített
matracok egyikére.

Akkor este Isten arra használta Apát, hogy különleges módon felkészítsen bennünket az előttünk álló ismeretlen időkre. Apám megkérte bátyámat, Willemet, hogy olvassa
fel a 91. zsoltárt, majd imádkozott.

Aki a Felségesnek rejtekében lakozik,
a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram,
Istenem, őbenne bízom!
Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből,
a veszedelmes dögvésztől.
Tollaival fedez be téged,
és szárnyai alatt lészen oltalmad;
pajzs és páncél az ő hűsége. (Zsolt. 91:1-4)

A rendőrállomáson töltött éjszaka hosszú volt, tele feszültséggel, viszont meg tudtuk beszélni az előttünk álló legfontosabb dolgokat. Amikor másnap reggel a rendőrségi
teherautóra tereltek bennünket, hogy a scheveningeni börtönbe szállítsanak, városunk, Haarlem lakói könnyes szemmel, csendben álltak az utcán. Ekkor látták utoljára Apámat, a „haarlemi jó öregembert”.

Részlet a könyvből

Vázlat: Börtöncella

Egy cella négy kőfalból és egy zárt ajtóból áll. Három kis lyukon keresztül tudunk titokban beszélni, és kicserélni apró börtönhíreket. Nem sok újat hoz, de azt az érzést megadja, hogy nem ülünk teljes elszigeteltségben.

Az előző cellámban három társam volt. Egy napon a börtönőr egy férfi foglyot hozott abba a cellába, egy igazi úriembert, kulturáltat, csendeset. Vödörben cementet vitt, és lyukakat keresett. Meg is találta, és egy adag cementtel elzáratta. Kifelé menet elcsente a kis ceruzánkat. Az ajtó újból becsukódott, és mi be voltunk zárva, még inkább, mint azelőtt.

Mennyire megfosztja a börtön az embereket az élet alapvető feltételeitől! Ha ad még rá Isten lehetőséget, remélem, a rehabilitáció területén dolgozhatok majd. Most már meg mernék látogatni egy börtöncellát is, amit korábban nem tettem.

Ehhez a termékhez mások az alábbi termékeket vásárolták meg:

A szerző(k) további művei

Írjon véleményt erről a termékről!

Megjegyzések

Vélemény írásához be kell jelentkeznie.

Iratkozzon fel a CLC hírlevelére,

hogy friss információkkal láthassuk el a keresztyén könyvek világából!

A CLC egy olyan nemzetközi szervezet, mely elkötelezett a Biblia, a keresztyén könyvek és más keresztyén média terjesztése mellett. Jelenleg 58 országban, 180 könyvesbolton, 18 nagykereskedelmi raktáron és 18 kiadón keresztül működik. A CLC az egyes országokban autonóm módon, de egy látást követve, egységben szolgál.
Tudjon meg többet a CLC-ről (angolul)!