A könyv tartalma
1. Egy lelkiismeretes ember……………………………………………………….3
2. Az angyalok látogatása Sodomában…………………………………………… 5
3. Eredményes munkások……………………………………………………….... 6
4. Óriások és törpék………………………………………………………………. 8
5. Engedelmesség………………………………………………………………… 9
6. „Csak légy igen bátor és erős”………………………………………………...11
7. Milyen munkásokra van szüksége az Úrnak?....................................................13
8. Egy fiatal megtért és áldott munkás…………………………………………...15
9. „Jóakarattal szolgáljatok” (Efézus 6,7)………………………………………..16
10. Egy nagy vezér és az ő jó katonái……………………………………………..17
11. A szorgalmas munka jutalma………………………………………………….19
12. Saját hasznukra olvasó munkások……………………………………………..20
13. Mentsétek meg a gyermekeket!......................................................................... 24
14. Egy lélek megmentése a haláltól (Jakab 5,20)………………………………...25
15. Az eltévelyedettek helyreigazítása…………………………………………….27
Részlet a könyvből
Talán találkoztál már Mr. Whitefield történetével, akinek az volt a szokása, hogy bárhol is tartózkodott,elbeszélgetett a ház lakóival a lelkükről – mindenkivel személyesen. De amikor megszállt egy ezredesnél,aki mindennek volt nevezhető, csak keresztyénnek nem, annyira elégedett volt a vendégszeretetükkel, és annyira lenyűgözte az ezredes, valamint feleségének és lányainak a jelleme, hogy nem szívesen beszélt nekik a döntésről, ahogy egyébként tette volna, ha kevésbé barátságosak. Egy hétig lakott náluk, és az utolsó éjszaka úgy munkálkodott benne Isten Szelleme, hogy nem tudott aludni.„Ezek az emberek – állapította meg – nagyon kedvesek voltak hozzám, és én nem voltam hűséges hozzájuk;meg kell tennem, mielőtt elmegyek; meg kell nekik mondanom, hogy bármilyen jók is, ha nem hisznek az Úr Jézusban, elkárhoznak.” Felkelt és imádkozott.Az ima után még mindig úgy érezte, hogy lelke viaskodik önmagával. Régi énje ezt súgta: „Nem tudom megtenni.” De a Szent Szellem azt mondta: „Ne menj el úgy, hogy nem figyelmezteted őket.” Végül eszébe jutott egy megoldás, és imádkozott Istenhez, hogy fogadja el azt. Egy az ablakban lévő rombusz alakú üvegtáblára ezeket a szavakat írta a gyűrűjével: „Egy dologban hiányt szenvedtek.” Nem tudta rászánni magát, hogy beszéljen velük, de útja során sokat imádkozott a megtérésükért.Alig hogy távozott, a ház kedves asszonya, aki nagy csodálója volt, azt mondta: „Felmegyek a szobájába.Szeretném látni azt a helyet, ahol ez az ember lakott.” Felment, és az ablaküvegen ezt a feliratot találta: „Egy dologban hiányt szenvedtek.” Abban a pillanatban bűntudatra ébredt. „Ó – mondta –, azt hittem, hogy nem nagyon törődött velünk, hiszen tudtam, hogy mindig megpróbálja megtéríteni azokat, akiknél megszállt, és amikor láttam, hogy velünk nem ezt teszi, azt gondoltam, hogy bosszantjuk. De most már értem, miért tette:túl tapintatos volt ahhoz, hogy beszéljen velünk.”Felhívta a lányait is. „Nézzetek oda, lányok! Nézzétek, mit írt az ablakra Mr. Whitefield: »Egy dologban hiányt szenvedtek.« Hívjátok fel apátokat.” Az apa feljött, és ő is elolvasta: „Egy dologban hiányt szenvedtek!”. Ezután mindnyájan letérdeltek, és arra kérték Istent, hogy adja meg nekik azt a dolgot,amelyben hiányt szenvednek, és még mielőtt elhagyták a szobát, meg is találták azt, és az egész család örvendezett Jézusban.Nemrégiben találkoztam egy barátommal, akinek az egyik gyülekezeti tagja őrzi ezt az üvegtáblát, mint családi ereklyét. Ha nem tudod az embereket figyelmeztetni és rábeszélni az egyik módon, akkor tedd egy másik módon; de ügyelj arra, hogy lelkedet megtisztítsd rokonaid és barátaid vérétől, nehogy az vádoljon Isten előtt. Tehát élj, beszélj és taníts úgy – ilyen vagy olyan eszközzel –, hogy hűséges maradj Istenhez és az emberek lelkéhez!"