1956 januárjában a világ megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy auka indiánok, a világ legvadabbnak tartott törzse, az ecuadori őserdőben öt amerikai misszionáriust gyilkoltak meg. A hír gyorsan terjedt, minden nagyobb rádióállomás és újság beszámolt róla. ás a Life magazin nemsokára részletes tudósításban számolt be az eseményekről. Ami az egész világ számára a misszionáriusok álmának tragikus végét jelentette, csak az első fejezete volt a XX. századi missziótörténet egyik legizgalmasabb történetének.
A Rokonaim a vademberek c. könyv fotókkal illusztrálva számol be Elisabeth Elliot vállalkozásának történetéről, aki behatolt az aukák földjére, eljutott ugyanazokhoz az indiánokhoz, akik férjét, Jim Elliotot három évvel korábban meggyilkolták. Férje halála nemhogy nem azt az értelmetlen tragédiát jelentette számára, amelynek sokan hitték, hanem égő vágyat keltett benne, hogy Krisztus megváltásának üzenetét elvigye az aukákhoz.
Erről szól Elisabeth Elliot, három éves kislánya, Valerie és Rachel Saint, az egyik meggyilkolt misszionárius testvérének története. Ők voltak az elsők, akik úgy léptek az aukák földjére, hogy be is számolhattak élményeikről.